Római katolikus templom
1760-ban építették a templomot barokk stílusban. Különösen értékesek a freskói és a rokokó szószék. A templomban számos érdekesség rejtőzik. Az 1970-es években megsüllyedt az oltár előtti padló. A helyeiek közül többen is sejteni vélték, hogy egy kripta rejtőzik a templom alatt. A szakemberek hitetlenkedése ellenére a feltárás beigazolta a mernyeiek emlékeit.
A két részre osztott sír egyik részén egy karmelita barát holttestére bukkantak, akinek holtteste jó állapotban megmaradt, s nem mindennapi méretei - magassága 230 cm - voltak. A kripta másik részében tömegesen eltemetett emberi maradványokra bukkantak, a szakértők szerint még a török időkből. Azonosságukra nem derült fény.
A tempom másik érdekessége a kapu fölött elhelyezett győri püspökség címere. Mernye ugyanis Veszprémhez tartozott, ám Mária Terézia uralkodása alatt átkerült a győriek irányítása alá.
Templomhoz a 1790-ben építették hozzá a Szent Vendel Kápolnát. Az épület mögötti dombon pedig 1824-ben emelték a Kálvária keresztjeit.
Nepomuki Szent János szobor
Az Orci-patak völgyében emelték 1794-ben, s 1993-ban újították föl.
A település 13 pontján található Krisztus-kereszt, illetve egy Flórián szobor, amely egy ház udvarán áll.
Piarista kastély.
Mernye közepén áll, s jelenleg magántulajdonban van az 1905-ben emelt piarista kastély. Annak idején ez volt a térség oktatási és gazdasági központja, innen irányították a mezőgazdaságot. A világháború után iskolává alakították, majd rendszerváltáskor magánkézbe került.
A piaristák nyomait a temetőkertben álló 1700-as évekből való sírkövek is őrzik.
A világháborús hősök emlékművét a főtéren helyezték el. A világháborúkban elesett mernyeiek emlékét egy bronz katona őrzi. Az első világháború 42, a második 39 áldozatot követelt.
